Pádis tőzegláposa - Belépés csak saját felelőségre



Pádis kevésbé ismert területére, a pádisi tőzeglápos vidékére (Molhaşul Mare De La Izbuc)  látogatunk, amely nem veszélytelen, de annál izgalmasabb.

 

Pádistól Doda Pilii irányába indulunk neki az utunknak, ahol egy darabig a műút kényelmét, később pedig a sziklás terep izgalmait élvezhetjük.

 

 

A sziklás terepen lefelé vezet az utunk, ahol találkozunk a turistajelzésekkel is, ami közül egyik letér az útról és halad az Aranyos völgyének az irányába, másik pedig a kék-negyzet  jelzésen fut tovább, követve a szerpentines szekérutat. 

 

 

 

Lassan leérünk a völgybe, ahol elérkezünk a pádisi menedékháztól kb. 3.5 km-re lévő leágazáshoz, ami jobbra tart. A kis patak hídján átkelve még kb. 7-800 métert kell mennünk egy jelzés nélküli úton, hogy jobbról egy kisebb tisztásra találjunk, amin keresztül tudunk majd bejutni a lápos területére. Itt mindjárt találkozunk egy hangulatos kilátóval is, ahová érdemes felmennünk, és megcsodálnunk a lápost és a gyönyörű távlati panorámát is.

 

 

 

A hangulatos az erdő, a jó levegő, és ezek a fák mind a természet érintetlenségét sugallják. Kevesen látogatnak el ide, köszönhetően a jelöletlen szekérútnak. Bentebb sétálünk, és elénkterül Pádis egyik érdekes arca és csodája, a tőzeglápos.

 

 

 

 

Egy nyílt terepen gyalogfenyők kíséretében sétálunk be a lápos területére, amit nem ajánlunk senkinek, hiszen beljebb érve a lábunk több centimétert is süllyed az alattunk lévő tőzegbe. Mintha el akarna merülni a lábunk, ami elég fura és kicsit ijesztő érzés is.

 

 

 

Pádison alapvetően kétfajta lápot különböztetünk meg. Az egyik a majdnem vízszintes felületen és szilikátos talajon létrejött lápok, illetve azok a víznyelők, amiknek az alját egy agyagréteg zárta el, minek következtében elmocsarasodtak, láposodotak. Ez a lápvidék az előbbi fajtához tartozik, amelynek területe kb. 8 hektár.

 

 

 

A tőzeg átlagos vastagsága eléri a 4 métert is, és a térfogata több, mint 300 000 köbméter. De amint látható és érezhető is, néhol sokkal-sokkal vékonyabb. A kis tavak pereménél láthatóan csak néhány 10 cm a tőzeg vastagsága, tulajdonképpen be is lehet látni alá kicsit.

 

 

 

 

Ezeknek a néhány méteres átmérőjű tavaknak a mélysége eléri a 7-8 métert is. Tehát nem ajánlatos belemenni.

 

 

 

 

 

A növényzet lassú növekedésű, a savas és táplálékszegény talajhoz jól alkalmazkodó fajokból áll, amelyek többnyire tőzegmohák. A tőzegmoha a tőzeglápos alapját teszi ki, amely párnácskák formájában fejlődik, ami teljesen jól kivehető.

 

 

 

Fellelhetőek még a borókák, avagy a gyalogfenyők, de megtalálható még a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) is, amely egy ritkaságszámba menő húsevő növény.

 

 

Ez a táplálékszegény, savas talaj kellett ahhoz, hogy ez a növény itt ki tudjon alakulni. Még mindig nem szoktuk meg az alattunk lévő talaj szerkezetét, mintha csak egy hatalmas szivacson járkálnánk.

 

 

A lápossal szemben találjuk Pádis legnagyobb hegyét, a Kék-Magurát, amely több mint 1600 méteres magasságú.

 

 

A tőzeglápos túlvégén pedig egy gyönyörű kanyargózó patakot találunk, amely a körülölelő hegyek lábából ered.

 

 

 

 

Aki teheti csak messziről szemlélje a lápost.



2019-11-15  -  Mészáros András





Cimkék:



Túra adatok:

Helység: Pádis - Tőzeglápos
Nehézség: 9
Magasság: 1348 m
Menetidő: 3 óra

      GPX térképfájl letöltése